46 fejezet: Az ő érdekében tette...

Dorothy zokova rontott be a házba, mit Steve adott neki, s háttal az ajtónak támaszkodva leroskadt a padlóra...
Gyomra görcsbe rándult, kezei remegtek, nem akart felállni, semmit sem akart, csak őt. Felpillantott, szemei megakadtak egy kis levelen ami komódján pihent. Reszketegen állt fel, majd tépte szét a borítékot, az írást rögtön felismerte. Buckyé volt...
Lehuppant, immáron a kanapéra, olvasni kezdett.
Drága Kedvesem!

Kérlek, bocsásd meg az írásomat, kezem nem tudja abbahagyni a reszketést, mert fázok és egyedül vagyok ma este.
Hiányzol, s semmi  sem fáj jobban, minthogy nem vagy mellettem.
Senki sem érti min mentünk keresztül...
Rövid volt...
Kellemes volt...
Megpróbáltuk...
Ha szavaim áttörik a falat, és találkoznak veled az ajtóban, minden amit mondhatok:
Kicsim, komolyan gondoltam mindent...
Szeretlek,
a te Buckyd.
Dorothy mereven ült, keze már nem remegett, tekintete kitisztult.
Bucky gondol rá most is, lélekben itt van vele, levelet írt neki mert pontosan tudta, ezt azután olvassa, miután lefagyasztották. Nem akarta, hogy szomorú legyen, hisz sosem akarná.
Az ő érdekében tette...
Dorothy századszorra is hálát adott Istenének, amiért ilyen csodálatos emberrel hozta össze a sors...

E dal alapján íródott Bucky levele: Olly Murs: Dear Darlin'

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

65 fejezet: Gyermekem apja lettél...