12 fejezet

A vörös nő elfut, egy futó pillantást vet közben a hídra. Bucky tudja, hogy utána kell mennie, különben semmi értelme.

Parancsokat oszt, majd átveti magát a korláton, egyenesen egy kocsin landolva, ami behorpad súlya alatt, majd nyikorgó hangok kiséretében megadja magát lépései nehézségének.

A férfinak azonban hirtelen kell féreugrania, Rogers társa célba vette, így a takarás a legbiztosabb, mig el nem rendezi a dolgot.

Keményen tüzel vissza, míg a másik tára ki nem fogy, s az övé is kevés már. Oldalra pillant, villogó rendőr autót pillant meg, amit gyoras elintéz az utolsó golyóval. Kilép a takarásból, közben tárat cserélve, tekintete újra a vörös nőt keresi.

Emberek futnak el az útjából, ám öt ez nem érdekli.

Bucky fegyverét lefelé fogva hirtelen megáll, hall valamit, a kocsi mögül jön, a célpont oda bújt el, most erősítést kér.

- Találka két perc múlva... Civilek életveszélyben... A landolás...

A férfi csak ennyit hall, de ez is elég. Csöndesen lehajolva, övéből elővesz egy kis kerek bombát, s átgurítja a kocsik alatt, hallja ahogy az útpadkához koccan, mire készíti már a fegyvert.

A robbanás elsöpör maga körül mindent, de Bucky nem lát repülő testet, vagy végtagokat, ennyi lég neki, hogy tudja, hibázott.

Hirtelen valami ráveti magát hátulról, lábait összekulcsolja a nyakán, s egy erős, vékony kötéllel folytogatni kezdi. A vörös nő az.

Jobb keze a szájához szorul, hátratántorodik, az egyik ott álló kocsinak esve, kapcsol, s szabad bal kezével ledobja magáról ellenfelét, ki keményen az aszfalthoz csapódik.

Bucky felkapja a földön heverő fegyverét, már épp célozna, dúl benne a kegyetlen harag, de a nő gyorsabb, és egy áramos fémkorongot dob bal felkatjára, amitől az ernyedten elveszíti tartását.

Már végképp dühös, kellően fel van bosszantva. Leszedi magáról a korongot, mire acél keze ökölbe szurul.

Bucky végez egy körzést, hogy a rendszer visszakapcsoljon, majd újra céloz. Már nem véti el, gyors, kegyetlen, de így is csak a nő vállát éri el. Most van itt az idő, hogy ténylegesen végezzen vele.

Felugrik egy kocsira, erősebb töltényt helyez a tárba, már szinte érzi a halál szagát, mégis félrenéz.

Rogers...

Keze keményen csapódik a vibrániumba, majd gyorsan félresöpri a pajzsot. Belerug a Kapitányba, olyan erővel, hogy amaga is hátra esik, de gyorsan felül, újra céloz.

Csak pár lövedékre tartja, kifogy a tár, Bucky lehenngeredik a földre, eldobva a fegyvert, előkapva a hátán lévő kis pisztolyt.

Rogers felugrik, félrerugja a kezét, mire ő a megterekerve a pajzsot, elveszi azt tőle, s bal kezével hátra üti.

A Kapitány felpattan, felé indul, Bucky pedig hozzá akarja vágni saját fegyverét, de annak szokatlansága miatt elvéti a célt.

Késre vált, eszeveszett gyorsan vagdalódzik vele, de mégse szerez találatot, akármilyen rafinált módon csinálja is. Rogers felé rúg, nekivágva a mögötte lévő kis teherautónak.

Bucky alig tud feltápászkodni, máris nekiugranak, ám ő ügyesen kitérve az ütések elől, megragadja áldozata torkát, s közelebb húzza magához az arcát. Nem, így túl egyszerű lenne, látni akarja a vért, a kezén szeretne hazavinni belőle, hogy mutassa, sikerrel járt.

Átdobja Rogerst egy motorháztetőn, ő meg utánaveti magát, acélkezét lendítve, hogy ökle alatt hallja az arccsontok ropogását. Viszont csak az aszfalt recsegését kapja. Ma hibát halmoz hibára, nem elég jó.

Újabb kést vesz elő, az éppen feltábászkodó Kapitányt egy kocsinak teszítja, átszúrni készülve a homlokát.

Kezét megintcsak félre lökik, így nem a bőrt, hanem festéket szánt fel a penge.

Rogers újra magához veszi a pajzsot, Bucky éppen csak át tud ütni fölötte, acél kezébe be ékelődik a tárgy. Megpróbál szabadulni, de fejbe vágják megtántorodik, nem figyel oda.

A Kapitány az arcára markol, annál fogva vágja el messze, de még így is gördülékenyen ér földet, kicsit megszédülve feltápászkodás közben.

Lehull az álarc, Bucky csak egy másodpercig gondolkozik, hogy megfordul e, végül úgy dönt, nem baj ha látják az arcát.

Rogerst pillantja meg először, kifáradt, liheg, meglepetten néz vissza.

- Bucky?

Bucky egyában egy pillanatra leblokkol valami, a név olyan ismerős. Dorothy szólítja így, de az ő szájából más, imerősebb, megszokottabb. Nem érdekes...

- Ki a fene az a Bucky?- Kérdez vissza, és tudatosul benne a jó célpont lehetősége. Nem figyel, el van foglalva a névvel...

Zúgást hall a háta mögül, valami keményen eltalálja  a tarkóját, a földhöz teremti. És ettől mintha megint eszébe jutna valami, és megint csak egy pillanat, a rendszer legyőzi őt. Kezében a fegyverrel újra céloz.

De megint meg gátolják, alig van ideje kitérni a süvítő rakéta elől, hogy aztán nyomtalanul eltűnjön a robbanásban...